Robert Storm Petersen https://stormp.dk/images/..pdf..
Az értelmetlen,és semmire nem való találmányokat nagy élvezetezet kitalálni,mert nincs a "kötelezett"-ség. Olyan mikor mesét talál ki az ember,és úgy alakítja a cselekvést,ahogyan az neki tetszik.
A működés öröme nem csak a hasznos megvalósulásokban boldogít,hanem a hasztalanságokban is.
?
"Beszorulás" az is,ha nem akarok azzal foglalkozni ami idegesít. Vannak olyan tartós állapotok amik nem engedik a valamivel való koncentrált foglalkozást. Menekülés a valóság igazságai elől?
Az egyéniségeinknek különböző határai vannak ebből a szempontból,hajlamosságaink meghatározóak,és ezeket a határokat saját döntéseink erősítik,vagy gyengítik,a "döntéstől" függően.
"Haszontalan 1. ...2. ... 3. biz Pajkos rosszaság. 4 ...." amikor a logika szétszakad,akkor lehetetlenné válik,hogy megállapítsam azt ami "hozzám tartozó". Ekkor a nem hozzám tartozó dolognak tarthatom azt is,önvédelemből, ami valójában hozzám tartozó. Haszontalannak lenni még mindig jobb,mint a szétszakadt logikához ragaszkodva, szörnyű állapotokba kerülve, elveszteni az irányítást a dolgok felett.
Az apró örömök,"lépések",elviselhetőbbé teszik az idő folydogáló történéseit. Pici,döntés alapján hozott cselekedet is élményt ad,és a szorultság csökkentésében segít. Kockásítottság fájdalmas annak is aki kockásít,és annak főleg akit kockásítanak. Az algoritmusaink,és az alvoritmusaink váltják egymást,és az eredménycentrikusság állandósága olyan érzéseket generál,amik különböző utakon "távoznak".
Az egyik fajta távozás az ,amikor "feltalálunk" olyan dolgokat amik teljesen haszontalanok.
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése