Utazunk az idő hullámain,és emlékszünk arra ,amikor még minden olyan volt mintha nem is lenne idő:
Minden más volt,és szeretnénk azt hinni, hogy ugyanolyanok vagyunk,mint akkor voltunk.
Hogy mi volt olyan ellenállhatatlanul szabad?
Példabeszédek 4 18 "Az igazak ösvénye pedig olyan,mint a hajnal* világossága,mely minél tovább halad,annál világosabb lesz, a teljes délig."
Miért van az,hogy értékesek lettek a hazugságok,és érvényesülési feltétel a hazugság?
Van még olyan "ösvény" amelyiken elindulsz,s "világosabb" lesz?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése